Vége a vizsgaidőszaknak végre. Ismét van időm blogolni, meg szocializálódni, meg egyéb fontos dolgok. Tegnap voltunk szalagavatón a Tiborcba. Egész jó volt a műsor is, meg a táncok is. Utána ottmaradtunk bálban végig és fél egy körül lementünk gmc-be afterre. Az is elég okés volt (pár kellemetlen tényezőt leszámítva). Ma pedig elmentünk Rékáékkal galériázni egyet. És most pedig szenvedek.
Örökre szívembe zártalak,
Belezártalak a nagy sötétségbe,
Neked már nem jön fel ez a nap,
Csak ülni fogsz velem a jó meleg vérbe.
(...)
Kihúzod ott a háborút meg a megszokott világ végét,
A nyári pulóver akciókat és a világ békét,
Mer’ én amíg meg nem halok, te mindig ott leszel,
Mer’ én téged – nem vicc tényleg, kicsit szokni kell,
Hogy – örökre szívembe zártalak.
Belezártalak a nagy sötétségbe,
Neked már nem jön fel ez a nap,
Csak ülni fogsz velem a jó meleg vérbe.
(...)
Kihúzod ott a háborút meg a megszokott világ végét,
A nyári pulóver akciókat és a világ békét,
Mer’ én amíg meg nem halok, te mindig ott leszel,
Mer’ én téged – nem vicc tényleg, kicsit szokni kell,
Hogy – örökre szívembe zártalak.
